Szerzői jog

A szerzői jog védi a művészeti alkotásokat is, nevesítetten védelem illeti: a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét valamint az iparművészeti alkotást és annak tervét.
Hogy mitől lesz valami egyéni, eredeti? Ezt többnyire a bíró – vagy ha a képességeit meghaladja, egy szakértő (többnyire a Szerzői Jogi Szakértő Testület) – dönti el. A szakértő kirendelése sajnos költséges, bár a per végén az eljárás költségeit a vesztes félnek kell megfizetnie.
Ahogy arra a bíróság már 1934-ben rámutatott: „Szerzői jogi nem védelem tárgya csak olyan mű lehet, amely megalkotójának önálló, egyéni szellemi terméke. Ismert adatoknak, meglévő anyagnak a feldolgozása is védelem alatt álló mű, ha ebben önálló, egyéni tevékenység nyilvánul meg, és az újszerűség bélyegét viseli magán.” (Kúria, P. I. 3581/1934)

Ha valaki a szerző engedélye nélkül a művet másolja, átdolgozza illetve az ez alapján létrejött műpéldányokat terjeszti: jogsértést követ el.

A szerzői jog az alkotás pillanatától megilleti a szerzőt, külön bejelentési kötelezettség ezzel kapcsolatban nem áll fenn, ugyanakkor tanácsos lehet az elsőbbségi időpont igazolása céljából nyilvántartásba vetetni (ezt ügyvédnél vagy az önkéntes műnyilvántartásba történő bejelentéssel lehet megtenni).

A szerzői jog megsértése esetén a szerző az alábbi jogokat érvényesítheti:
• követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
• követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
• követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
• követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
• követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
• követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.

A szerzői jogi oltalom fennállását a fentebb vázoltak miatt bírósági eljárás keretében kell bizonyítani, amely többnyire 1-2 éves procedúrát jelent.
Formatervezési mintaoltalom

A formatervezési mintákat a Szabadalmi Hivatal tarja nyilván. Ezek bejelentése és fenntartása (max. 20 évre) díjköteles.

Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta.

Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek.

Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk.

Ez azt jelenti tehát, hogy egyedi ékszerekkel kapcsolatos valóban - világviszonylatban - új megoldásokat célszerű ezen oltalmi forma által védeni. Itt ugyanis, ha az eljárás során az egyéni eredeti jelleg megállapításra kerül, nem kell külön szakértőt rendelni a jogsértés (bitorlás) megállapítására.

Az oltalom jogosultja azonban nem tilthatja meg másnak
- a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményeket;
- a kísérleti célú cselekményeket, ideértve a minta tárgyát képező termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;
- az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekményeket, feltéve, hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.

Az összes többi felhasználás esetében a használónak engedélyt kell kérnie és a jogosult részére díjat kell fizetnie. Amennyiben a jogosult az engedélyt nem adja meg hasznosító az oltalmi idő alatt a mintát semmilyen módon nem használhatja fel.

Versenyjog

Ami a probléma konkrét oka jelen esetben, az leginkább a versenyjog szabályai szerint rendezhető, amely kimondja ugyanis, hogy
„Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.”
és
“Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.”

Ennek szemléltetéseként pár konkrét példa:

“Ha a piacon megjelenő új versenytárs az áruját olyan jellegzetes szín- és formahatást tartalmazó külsővel, csomagolással látja el, amelyről a vásárló - szokásos, átlagos figyelem mellett - a versenytárs áruját szokta felismerni, tisztességtelen előnyhöz jut azzal a versenytárssal szemben, aki az áru ismertté válásához szükséges ráfordításokat már korábban megtette.” BDT2005. 1258

“Egy ismertté vált használati cikk külső formája olyan jellegzetesség, amelynek másolása alapot ad a Tpvt. 6. §-ában tiltott magatartás megállapítására, függetlenül attól, hogy az áru úgynevezett tucatárunak minősül. Annak pedig nincs jogsértést kizáró jelentősége, hogy mennyi terméket forgalmaz, illetve hogy ugyanilyen rendeltetésű terméket - különböző formai kialakítással és különböző anyagból - mások is forgalmaznak”. BDT2002. 718.

Ezért van az, hogy még abban az esetben is, ha esetleg az alkotás nem oltalomképes, vagy világviszonylatban nem újdonság, de a hazai piacra (vagy jelen esetben az adott weblap piacára) egy valaki vezette be, akkor azok, akik az adott piacon ilyen vagy ehhez megtévesztésig hasonló termékkel megjelennek tisztességtelen piaci előnyhöz jutnak. Ebben az esetben a bírósághoz lehet fordulni és a jellegbitorlóval szemben a következő (a szerzői joghoz nagyon hasonló) igényeket támaszthatja a jogosult:
• követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását,
• követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
• követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
• követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy - ha ez nem lehetséges - megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését,
• kártérítést követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve
• követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.

Védjegy

A védjegy egy u.n. „árujelző”. Abban az esetben, ha az adott piacon egy termékből sok van és ezek egymástól való megkülönböztetése (pl. gyártó alapján) szükséges, a gyártó annak érdekében, hogy a saját árui/szolgáltatásai azonosítását megkönnyítse és azt másoktól elhatárolja valamint, hogy a fogyasztók tájékozódását segítse jegyeztet be védjegyoltalmat. Az adidas pl. védjegy. Cipőt kiadni adibas néven pedig (a fent említett tisztességtelen piaci magatartás miatt) versenyjogi jogsértés és védjegybitorlás egyben. Mivel a védjegyek lajstromozottak, a védjegybitorlással kapcsolatos peres eljárás (a bizonyítékok egyértelműsége miatt) vélhetően gyorsabban zajlik majd, mint a versenyjogi rész.