Cégek esetében gyakran fordul elő, hogy olyan kényes területen dolgoznak, ahol a titoktartás elemi érdek. A cég valamely fejlesztése, az általuk ismert "know how" szükségessé teszik, hogy a bizalmas információt, üzleti titkot kiemelten védjék.

Az alábbiakban e lehetőségek közül emelünk ki néhányat:

1. Szükséges a munkatársak (jövendő munkatársak) tájékoztatása, az egész titoktartási rendszerről, az ehhez kapcsolódó védelmi szintekről, és a védett információkról. A tájékoztatást a cégnél bevett (dokumentált) módon kell megtartani.

2. A titoktartási és versenykorlátozási feltételeket rendkívül részletesen és alaposan kell megfogalmazni. Mert a munkáltató csak annyit kérhet számon a későbbiekben, amennyire vonatkozóan tájékoztatást adott.

3. Érdemes szerepeltetni az alábbi rendelkezéseket:

„103. § (1) A munkavállaló köteles

(3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.”

„81. § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.”

4. Érdemes pontosan meghatározni, hogy ki vagy kik minősülnek titokbirtokosnak.

5. A kötbérfelelősséget x havi munkabérben tartom célszerűnek megállapítani. Általában minél magasabb a bér – feltételezve persze, hogy a „munkabér” tükrözi a valós kifizetést –, annál nagyobb a felelősség és szélesebb a megszerezhető (kiadható) ismeretek tára. Ráadásul az eltúlzott kötbérkikötéseket a bíróság utólag mérsékelheti, tehát az átalánykötbér nem lenne megfelelő.

6. A tanúk előtti aláírásnál szerencsésebb az ügyvéd előtti aláírás és az ügyvédi ellenjegyzés kombinációja. A tanúnak valójában nincsen semmilyen kötelezettsége, az ügyvédnek igen. Az ügyvéd arra kap megbízást, hogy kioktasson a nyilatkozat lényegéről, szabályairól, az a feladata, hogy megértesse a féllel, hogy mi az általa tett jognyilatkozat lényege, ennek megtörténtét követően jegyezhet csak ellen. A tanú viszont csak azt igazolja, hogy az aláírás előtte történt meg (ennek perjogi szempontból ott van jelentősége, hogy a másik félnek kell írásszakértőt rendeltetnie, amennyiben be akarja bizonyítani, hogy nem ő írta alá).

7. Érdemes kikötni, hogy munkahelyváltásnál a munkavállalónak az új munkahelyre vonatkozó bejelentési kötelezettsége van.

8. Az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján a munkaszerződésekben ki lehet kötni, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követő 3 évig (joggyakorlat szerint 2 év) nem helyezkedhet el konkurens cégnél, azonban ezt megfelelően ellentételezni kell (a joggyakorlat a bruttó átlagkereset feleként jelöli meg, a korlátozás teljes időtartamára). Különbség van azonban a konkurensnél való elhelyezkedés (= versenykorlátozási tilalom) és a titoktartás között. A munkaviszony megszűnését követő titoktartást alap esetben nem kell ellentételezni.

9. Különösen fontos munkakört betöltő személyeknél „titoktartási általány” kifizetése lehet indokolt, ez a jövőre vonatkozó titoktartási korlátozás ellentételezéseként. Ez akkor lesz érdekes, ha a felek között utólag jogvita alakul ki. A bíróság rendszerint sokkal nagyobb lojalitást vár el attól a munkavállalótól, akit a hallgatásért megfizettek. Ez történhet úgy is, hogy a jelenlegi fizetés (vagy következő fizetésemelés alkalmával e körben felcímkézett összegként kerül megjelölésre).

10. Végül, de nem utolsó sorban, a titoktartásnak van büntetőjogi vonatkozása is:

"300. § (1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."