Szinte naponta jelennek meg különféle cikkek az üggyel kapcsolatosan, csak kapkodom a fejem. Itt-ott felbukkanó féligazságok között lavírozva próbálom kideríteni, hogy mi is történt valójában, mert engem – szakmai ártalom lehet - tényleg érdekel.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem eredeti példánya szerencsére fellelhető az interneten. Próbáljuk tehát ez alapján kibogozni, mi is igaz a híresztelésekből amelyek kb. ezen mondattá sűríthetőek össze: “A német bíróság európaszerte eltiltotta a Samsungot a Galaxy Tabok forgalmazásától.”
[upgr. Olvastam azt is, hogy az ideiglenes intézkedést már fel is függesztették, de erről hivatalos információt még nem láttam.]
1. Az ideiglenes intézkedés nem ítélet
Először is: nem született semmilyen jogerős határozat ez ügyben. Az Apple egy ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett be a Düsseldorfi Tartományi Bírósághoz (később az is kiderül, hogy miért ide), a bíróság e körben hozott egy döntést, amelyet a Samsung már meg is támadott, ezért – ahogy azt a bíróság maga is sajtóközleményben közzé tette – 2011. augusztus 25-én lesz szóbeli meghallgatás.
Az ideiglenes intézkedésekről annyit érdemes tudni, hogy ezek “gyorsan cselekedjünk, mert különben nagy baj lesz” alapon működnek.
A fentebb hivatkozott kérelem ennek tökéletes mintája. A fedőlapján ez szerepel: “SÜRGŐS! Kérem azonnal előterjeszteni”, az eljáró ügyvédi iroda olyan alapos volt, hogy az ügy felgyorsítása érdekében az iratokat faxon is megküldték.
A bíróság tehát e kérdéskörben indokolás nélkül, - kizárólag a rendelkezésére bocsátott iratok alapján - döntött.
2. A formatervezési minta nem védjegy és nem szabadalom
A formatervezési minta a jelenleg is hatályos 6/2002/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján: “a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek.”
A mintaoltalom feltétele hogy az új és egyéni jellegű (tájékozott használóra eltérő összbenyomást tevő) legyen. Az Apple 2004-ben tett bejelentését 2010. februárjában módosította, az oltalom azonosítószáma: No 000181607-0001.
A formatervezési mintának tehát semmi köze a többi iparjogvédelmi területhez (szabadalom, védjegy, stb.)
3. Ami igaz Ausztráliára, az nem igaz Európára
A konfliktus az Apple és a Samsung között nem új keletű. Magából a kérelemből kitűnik, hogy 2011. augusztus 1-jén az ausztrál bíróság helyt adott az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek és kötelezte többek között a Samsungot, hogy 3 példányát a bevezetésre váró Galaxy Tab-nak adja át az eljárás lefolytatása céljából.
Az Apple az eddig ismertetetteken túl több másik eljárást (USA, Japán, Dél-Korea, Hollandia) is kezdeményezett.
További érdekessége a történetnek, hogy a Samsung az Apple egyik nagy beszállítója, aki gyárt többek között iPad alkatrészeket is.
4. Attól, hogy jogalap, még nem biztos, hogy alapos
Valójában két jogalap van. Az egyik a már említett közösségi formatervezési mintaoltalom, a másik versenyjog. Haladjunk sorban...
Formatervezési minta
A hivatkozott rendelkezés tehát a rendelet 19. cikke, ami ezt mondja ki:
“A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására és arra, hogy a mintát engedélye nélkül hasznosító harmadik személyekkel szemben fellépjen. Hasznosításnak minősül különösen annak a terméknek az előállítása, forgalomba hozatalra való felkínálása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele, használata és e célokból való raktáron tartása, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül.”
Ezek tények:
1, az Apple lajstromoztatta a formatervezési mintát
2, megjelent egy új piaci szereplő egy hasonló termékkel
A per tehát arról szól, hogy elsődlegesen az Apple megpróbálja bebizonyítani, hogy a Samsung “bitorló”.
Természetesen sok féle módon lehet védekezni, a legcélszerűbb és szerintem a Samsung által is választott út (bár ezt a beadvány sajnos nem áll rendelkezésemre) egy viszontkereseti igény, ami a formatervezési mintaoltalom megsemmisítésére irányul.
Megsemmisítési ok elég sok lehet, most csak a legjelentősebbre térnék ki, ez pedig a műszaki rendeltetés által meghatározott formatervezési minta, nem részesülhet ugyanis oltalomban az a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.
5. Ami majdnem az, az nem az...
Vegyünk egy gyors tesztet:
Mi az iPad? tablet
Mi a Galaxy Tab 10.1? tablet
Mik a mintaoltalommal kapcsolatosan kiemelt jellegzetességek?
(i) egy négyszögletes termék, négy lekerekített sarokkal
(ii) egy sima, tiszta felszíni felület, amely a termék előoldalán található
(iii) egy látható fémkeret, amely a sima tiszta felszíni felületet határolja
(iv) egy képernyő, amely a tiszta felszíni felület alatt központosítva található
(v) a tiszta felszíni felület alatt a képernyő egyértelmű, semleges lehatárolása minden oldalról
(vi) ha a termék be van kapcsolva, színes ikonok jelennek meg a képernyőn.
Van egy IBM x41-es gépem, ha átforgatom, a monitorját, az itt felsorolt tételekből elég sokat megvalósít még akár méretben is stimmel, pedig ez nem egy mai darab.
Ha a HTC telefonomat is mellé teszem, a találati arány tovább nő, de beszélhetnénk még számtalan “hasonlóról” pl. az e-book readerek népes tábora...
Nyilván tartoznak rajzok, fotók, és egyéb dokumentációk a beadványhoz.
Érdekes módon az egyik központi képen a Galaxy Tab 10.1 sokkal jobban hasonlít az iPadra, mint a Galaxy Tab 10.1-re. A PCWorld-on olvasható erről egy részletes elemzés is. (Ehhez érdemes még megjegyezni, hogy a beadvány szerint sem a forma “kisebb változtatása” sem a név feltüntetése a tableten, nem minősülhet “érdeminek” tekintettel arra, hogy az összbenyomás azonos.)
6. Attól, hogy tagállam, még nem biztos, hogy EU
Olvastam mindenféle különös okfejtéseket arról, hogy Hollandia miért kap “külön elbírálást”. Nincsenek trükkök, itt is csak tények vannak: a Németországban megindított az eljárásból azért marad ki, mert Hollandiában már ezt megelőzően indított az Apple ideiglenes intézkedés iránti kérelmet (az ottani jogrendből következően a dél-koreai alperesre vonatkozó eltérő szabályok miatt) és egy tagállamon belül párhuzamosan futó ügyekre nincsen lehetőség.
A többi tagállam pedig azért van “egy kalap alatt”, mert a Rendelet 82. cikke a joghatóságot az alábbiak szerint állapítja meg: “keresetek és igények tárgyában az eljárást az alperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani, vagy – ha az alperes a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik – az alperes telephelye szerinti tagállamban.”
Jelen esetben 2 alperes van a német székhelyű értelemszerűen megfelel alperesnek, vele szemben el is lehet járni, a másikkal kapcsolatosan ez a szabály nyilván nem lesz elég... de persze van kiegészítő szabály: “Ha az alperes ... székhelye nem a tagállamokban van, vagy a tagállamok egyikében sem rendelkezik telephellyel, az eljárást a felperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani...” Illetve kiegészítő szabályként azon tagállamok bíróságai előtt is, ahol a bitorlást elkövették vagy megkísérelték.
A beadvány többek között a Német Szövetségi Bíróság “Meghosszabbított limuzinok” esetére hivatkozik, amely értelmében bármely tagállamban megindított közösségi formatervezési mintaoltalommal kapcsolatos – jogsértés abbahagyására vonatkozó igényt – az egész Európai Unióra vonatkozóan ki kell terjeszteni, tekintettel arra, hogy ha egy tagállamban jogsértő a cselekmény, fennáll a veszélye annak, hogy az EU más területén is az lesz.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a Düsseldorfi Tartományi Bíróság fogja meghatározni a Galaxy Tab 10.1-esek sorsát. Hiszen itt is vannak fellebbviteli fórumok, és végső soron az Európai Unió Bírósága jogosult az ügyben dönteni.
A versenyjogi szabályozással kapcsolatosan folyt. köv.